Supreme – a streetwear
luxus brandje
Te képes lennél 24 órát sorban állni egy méregdrága kapucnis pulcsiért? Csak mert egy csomó ember pontosan ezt csinálja minden csütörtökön, amikor a Supreme kiad néhány új ruhadarabot az éppen aktuális kollekciójából. Ebből jól érzékelhető, hogy mekkora felhajtás van a Supreme körül, ami a luxy-kúlság egyfajta metaforájává vált a streetwear világában.
A streatwear öltözködés egyfajta ellenpólusa a mainstreamnek, egy olyan „ellenkulturális” hovatartozást fejez ki, ami tömeggyártás helyett inkább polgárpukkasztásra, művészetre és egyediségre fókuszál. Na, a Supreme pontosan ezt az életérzést kapta el, és csinált belőle egy milliárd dolláros brandet.
Amikor James Jebbia 1994-ben megalapította a Supreme-et, abból az egyszerű gondolatból indult ki, hogy kellene egy ruhamárka, amitől az emberek a street culture részeseinek érezhetik magukat. Jebbia a brand népszerűsítését és a Supreme körüli hype kialkítását a különböző kollaborációk köré építette. A Supreme kollekciókat ma is neves művészekkel együtt dolgozzák ki, ruháikban gyakran feltűnnek híres előadók, gördeszkások és graffitisek és rendszeresen adnak ki más brandekkel közös kollekciókat.
A street culture kultikus figurái így hitelességet és exkluzivitást adnak a brandnek. Amikor egy fellépésen, videoklipben vagy reklámban a Supreme ruháit viseli Kanye West vagy Tyler the Creator vagy a gördeszka sztár Kevin Bradley, azzal a brand zöld lámpát kap azok szemében, akik a street culture-höz szeretnének tartozni.
Jebbia arra is jól ráérzett, hogy érdemes kitolni a streetwear határait a nagyobb közönség irányába. Ezért a Supreme olyan nagy márkákkal is szokott kollaborálni, mint a Nike, Vans, Louis Vuitton, Chanel vagy Timberland. Ezek a kollaborációk mindkét félnek előnyösek, hiszen a Supreme nagyobb közönség előtt is megmutathatja magát, az együttműködő márkák pedig részesülhetnek a Supreme körüli felhajtásból.
Ennek a stratégiának köszönhetően a Supreme mára rendkívül felkapott branddé nőtte ki magát. Azonban még egy húzás kellett ahhoz, hogy akár egy Supreme logóval ellátott téglát (!) is 1000 dollárért el tudjanak adni.
Jebbia célja egy high-end streetwear brand létrehozása volt, ami a nagy divatházakhoz hasonlóan két új kollekciót mutat be évente. Ám ahelyett, hogy egyszerre elérhetővé tennének mindent, mindössze heti 1-2 új terméket „csepegtetnek”, azokat is korlátozott mennyiségben. Vagyis az a kapucnis pulcsi, amit kinéztél, egyáltalán nem biztos, hogy egy hónap óra múlva is elérhető lesz a webshopon. Az extra limitált kínálat pedig hatalmas érdeklődést, sőt őrületet generál a brand iránt.
A kínálat szűkössége miatt a Supreme termékeknek egy másodlagos piaca is kialakult: az emberek az eredeti ár sokszorosáért árulják használt Supreme ruháikat eBayen. Ezáltal ők is részesei lesznek a shownak és érdekük lesz tovább gerjeszteni a brand körüli felhajtást.
Elsőre azt gondolnád, hogy az a márka sikeres, amiből jó sokat tudunk gyártani a nagy kereslet miatt, ám a Supreme brandépítési stratégiája ennek pont az ellenkezőjére tökéletes példa. A limitált termékekért a vásárlók csillagászati összegeket is hajlandók kifizetni, mivel sok streetwear követő szemében egy-egy Supreme cucc igazi kincsnek számít. Ennek köszönhetően a Supreme értéke 2017-ben elérte az 1 milliárd dolláros álomhatárt – ezzel ők az első „unikornis” divatmárka az olyan tech-startupok között, mint az Uber, a Snapchat vagy a Spotify.
Persze kérdés, hogy nem tolja-e túl magát a Supreme. Egyre többen vannak ugyanis, akik túlértékeltnek gondolják a brandet – a hype most már ott tart, hogy a cég több ezer dolláros téglákat és ásókat árul. És ahogyan sokan árulónak tartják Jay Z-t, amiért kommercializálta a hiphop-ot, úgy egyre többen gondolják a Supremre-ről is ugyanezt. Kíváncsian várjuk, hogy a Supreme meg tudja-e tartani a hitelességét vagy trónkövetelők veszik át a helyét a streetwear világban.